A házasságkötés

Hazánkban egyre több pár dönt a házasságkötés mellett. Eljegyzés után mi is a következő lépés? Bejelentkezni az anyakönyvi hivatalba.

Házasságkötés kapcsán bármely polgármesteri hivatalt fel lehet keresni, nem kötelező a lakhely szerinti hivatalban lebonyolítani. Az anyakönyvvezetőt a házasulandóknak együtt személyesen kell felkeresni, ezt a kiválasztott nap előtt egy évvel, de minimum 30 nappal korábban érdemes megtenni. A házasulandók mindenképp vigyenek magukkal személyi igazolványt, lakcímkártyát és születési anyakönyvi kivonatot! Be kell mutatni a két nagykorú tanú érvényes okiratait is. A házasságkötés feltétele, hogy a felek betöltötték a 18. életévüket.

Ha az egyik fél külföldi állampolgár, a személyes iratait hiteles magyar fordítással kell bemutatni. Külföldi állampolgárok esetében az anyakönyvvezető egyéb okiratokat és tanúsítványokat is kérhet, ezekről az illetékes hatóságoknál érdemes érdeklődni. Hiteles fordítást az Országos Fordító Irodánál lehet igényelni. Elváltak esetében be kell mutatni a jogerős válást kimondó igazolást, ha pedig az egyik fél özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát.

A házasulandóknak nyilatkozniuk kell, hogy tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya a házasságkötésüknek. Érvénytelen a házasságkötés ha:

• valamelyik félnek korábbi házassága fennáll.
• a házasulandók meghatározott rokoni kapcsolatban állnak egymással. Nem köthetnek házasságot az egyenesági rokonok ( pl.: apa és leánygyermeke), a testvérek, a testvér és a testvére vér szerinti leszármazója, a házastárs és volt házastársa egyenesági rokona, valamint az örökbefogadó és az örökbefogadott.
• a házasságkötéskor valamelyik fél cselekvőképtelen vagy gondnokság alatt áll.
• valamelyik fél nem töltötte be a 16. életévét.
• a 16-18 év közötti személy a gyámhivatal engedélye nélkül köt házasságot.

Ezekben az esetekben az anyakönyvvezető nem adhatja össze a házasulandókat.

Nyilatkozni kell a feleknek a házasságkötést követő névhasználatról és a születendő gyermekük vezetéknevéről is. Házasságkötés után a feleség használhatja:

• a lánykori nevét (Nagy Éva)
• a férje teljes nevét a „né” toldással (Kiss Péterné)
• a férje családi nevéhez kapcsolhatja a keresztnevét (Kiss Éva)
• a férj családi neve a házasságot jelző toldással és a leánykori nevét (Kissné Nagy Éva)
• a férj teljes neve a házasságot jelző toldással és a leánykori nevét (Kiss Péterné Nagy Éva)
• a két családnév kötőjeles használata (Kiss-Nagy Éva vagy Nagy-Kiss Éva).

Házasságkötés után a férj:

• megtarthatja a saját nevét (Kiss Péter)
• felveheti a felesége vezetéknevét (Nagy Péter)
• kötőjellel kapcsolhatja a saját vezetéknevéhez a felesége vezetéknevét (Kiss-Nagy Péter vagy Nagy-Kiss Péter).

A házasságkötés után a névváltozást a személyes okmányokon is át kell íratni. A házasságkötési szándékról, a bemutatott okiratokról és nyilatkozatokról jegyzőkönyvet vesz fel azanyakönyvvezető.

Az anyakönyvvezetővel való találkozáskor a szolgáltatásokat is egyeztetni kell. A házasságkötéskor választható szolgáltatások lehetnek például a saját zene a ceremónia alatt, a szülőköszöntés, a gyertya gyújtás, a homokceremónia vagy a rizsszórás. Ezeknek a díja önkormányzatonként változó. Házasságkötésre külső helyszínen is van lehetőség, ennek azonban általában külön díja van.  Fontos tudni, hogy nem minden anyakönyvi hivatal vállal külső helyszínen esketést! Erről és a szolgáltatások díjairól a kiválasztott hivatalban érdemes tájékoztatást kérni.

A házasságkötés kapcsán az anyakönyvvezető minden kérdésünkre tájékoztatás ad és az elképzeléseinket is lehetőségéhez mérten próbálja teljesíteni.

A képek forrása: [link] és [link]