A magyar törvények szerint akkor érvényes a házasság, ha a párok polgári esküvőn kötik össze életüket. A házasulandók többsége azonban egyházi szertartáson is megerősíti esküjét. De mi is történik a szertartásokon?
A polgári esküvő a bevonulással kezdődik. Ezt általában a koszorúslányok kezdik, ha vannak. Utánuk többféleképpen is bevonulhat a pár: bevonulhatnak együtt a terembe vagy a vőlegényt az édesanyja, a menyasszonyt az édesapja kíséheti be. Választható az is, hogy a vőlegény bent várja a menyasszonyt, akit édesapja kísér be.
Ezután az anyakönyvvezető köszönti a párt és az egybegyűlteket, majd elmondja hivatalos beszédét. Általában a gyűrű felhúzása, az aláírások és a gyertya-, vagy homokceremónia következik. Persze nem minden anyakönyvvezető követi ezt a sorrend, ez a dolog változhat.
Gyűrűhúzásnál először a férj húzza fel a feleség ujjára a gyűrűt, majd a feleség a férj ujjára. Az anyakönyv aláírását a feleség kezdi, utána következik a férj. Ezután a tanúk következnek: elsőként a feleségé, másodikként a férjé, majd végül az anyakönyvvezető írja alá az anyakönyvet.
A gyertya vagy homok ceremónia nem kötelező, de manapság igen közkedvelt. Gyertyaceremóniánál két gyertya már meg van gyújtva, majd a feleség és a férj közösen meggyújtják a harmadik gyertyát. A homok ceremóniánál kettő különböző színű homokot öntenek össze egy harmadik vázába. Ezek jelképezik, hogy a hajadonlét után közös életbe kezdenek.
Az esküvő menete a szülők köszöntésével folytatódik. Kedves gesztus, ha nem csak a saját szüleinket köszöntjük, hanem párunk szüleit is. Az esküvő végén az anyakönyvvezető átadja a férjnek az anyakönyvi kivonatot, végül a pezsgőzés és a gratulációk következnek. Általában a polgári esküvő után következik a vallás szerinti egyházi esküvő.
Ha a menyasszony és a vőlegény is katolikus vallású, akkor az egyikük lakhelye szerinti plébániát kell felkeresni házassági szándékukkal. Természetesen van lehetőség másik templom választására is, ilyenkor az illetékes plébános egy elbocsájtó levelet állít ki. A katolikus esküvőre akkor van lehetőség, ha mindkét fél, de legalább a pár egyik tagja ehhez a valláshoz tartozik.
Ilyen esetben a katolikus vallású félnek nyilatkozatot kell tennie, hogy gyermeküket katolikus vallásúnak nevelik majd. Ha a házasulandók közül az egyik fél nincs megkeresztelve, püspöki engedéllyel lehet katolikus esküvőjük. Ha egyik fél sincs megkeresztelve, akkor katolikus esküvőjük sem lehet.
Az esküvő menete a bevonulással kezdődik, majd a pap köszönti a híveket. A hívek könyörgésével folytatódik a szertartás és a szentlecke felolvasása. Ekkor következik a házasságkötés szertartása, melynek során a házasulandóknak kérdéseket tesz fel a pap, melyekre válaszolnak és esküt tesznek. Miután a pap megáldja a gyűrűket a gyűrűhúzás következik. A pap áldást kér a házasságra és kivezeti az ifjú párt.
A református esküvőhöz legalább az egyik félnek református vallásúnak kell lennie. Ha a másik fél nincs megkeresztelve, a református egyház elvárhatja a megkeresztelését is.
A református esküvőnél nem is házasságkötésről beszélünk, hanem házasságot megáldó istentiszteletről. A lelkipásztor igehirdetése után a fogadalom tétel következik, majd áldást kérnek a házasságra.
Ha mindkét fél evangélikus vallású, akkor bármelyikük lelkészénél jelezheti a házasságkötési szándékukat. Ha az egyik fél nem evangélikus vallású, akkor is van lehetőség az esküvőre, ha meg van keresztelve.
Az evangélikus egyháznál van lehetőség második esküvőre is, ebben az esetben az illetékes lelkész dönti el, hogy összeadja-e a párt.
A szertartás az ünnepélyes bevonulással kezdődik, ezután következik a hálaadó imádság és a prédikáció. Az esketéssel, a gyűrűváltással és az eskütétellel folytatódik a szertartás, végül a lelkész áldást kér és az imádság következik.
Egyházi szertartások előtt jegyesoktatásra kell járnia az ifjú párnak, erről az illetékes templomban kell érdeklődni. A házasságkötési szándékot az esküvő napja előtt legalább 3 hónappal érdemes jelezni a kiválasztott templomban.
A borítókép forrása: [link].